Karácsonykor gyakran hangoztatjuk adni milyen jó, de fenébe most a képmutatással és kérjünk végre valamit magunknak is. Például lehetőséget, arra hogy jobb emberré váljunk.

Rudolph, van ötleted?

Már hogyne lenne!  Ne félj különbözni!  Látom, piros az orrod, mint az enyém, de FÉNYLIK!  Akit zavar, hogy más vagy, idővel rájön, mi a saját piros orra és megtanulja elfogadni azt (is). Különbözik a véleményed is? Semmi gond: érvelsz, meghallgatsz, reagálsz, épülsz, építesz.

Hát te Grinch? Mit javasolsz?  

„Azt, hogy hagyjátok már ezt az állandó kritizálást és hibakeresést! Addig morogtok, míg a végén zöldfejű mumus válik belőletek is, de happy end nélkül! Helló önkritika, viszlát gorombaság!

Drága Diótörő! Mit szólsz?

„Igazad van Grincs pajti! Csak nézzetek rám! Magam vagyok a példa rá, ami eltörik azt meg is lehet javítani.  Tanuljatok inkább a hibákból és adjatok esélyt valami jobbnak.”

Hé, te Manó, igen te, ott a polcon!

„Kíváncsi légy és nyitott

Ne kötekedő és bigott

Szenved, aki pökhendi

Itt az idő változni!”

Rendíthetetlen ólomkatona?

„ Én nem adtam fel, ti se tegyétek! Ne mondjátok, hogy úgyse!

Lehet, hogy nem tudtok csodát tenni, de megpróbálhatjátok minden nap!"

Frosty! Frosty-kám! Majdnem kifelejtettelek a sorból! Üzenj te is nekünk valamit!

“Nagyon boldog pozitív változásokkal és építő gondolatokkal teli karácsonyt és újévet kívánok!”