Ha a nyelvtanulás mumusa a nyelvtan, akkor a listening, azaz hivatalos nevén a hallott szövegértés, maga Rettegett Iván, Hannibal Lecter és Bob a Twin Peaks-ből egybegyúrva. Tulajdonképp nincs ember, aki szeretné szegényt. Hidegrázást kapunk tőle és ennek okán erősen el is hanyagoljuk. Pedig nem kéne!

Nagyon sokan mondják nincs fülük, nincs érzékük a hallott szövegértéshez. Na, ez az, amiben én nem hiszek, és ha nem akarsz jól kitolni magaddal te sem veszed be. Ahogy azt sem, hogy a hallott szövegértés nem fejleszthető, mert bizony megfelelő technikával nagyon is javítható, sőt mesteri szintre vihető. Emlékezz arra, hogy amikor gyerek voltál és nem tudtál írni, olvasni, hallás után kellett tanulnod meg minden új információt. Miért nem megy akkor a listening?

Valószínűleg az általad felállított akadályok miatt, nevezetesen:

1. Minden egyes szót meg akarsz érteni. Ha anyanyelveden beszélgetsz valakivel, az utcán, ahol épp melletted ütvefúróval törik a betont (remélem így hívják) a beszélgető partner minden szavát érted? Nem! Csupán kiszűröd a lényeges szavakat a mondandójából. Viszont, ha ezt idegen nyelven kell csinálnod, lefagysz.
2. Lemaradsz az infóról, mert azon görcsölsz, hogy mi volt az előző szó.
3. Azt gondold, hogy a listening sikeressége csupán a füleden múlik.

Tévedsz.

Szöveg vagy beszéd hallgatásakor metakognitív, kognitív és szociaffektív stratégiákat használunk, hogy a megértést elősegítsük. A metakognitív szabályozza az információszerzési folyamatot, a kognitív stratégia segítségével találod meg hozzá a megfelelő technikát, míg a szociaffektív stratégia a feszültség csökkentésére szolgál. Általában azok, akik ügyesebbek, vagy biztonságban érzik magukat a listening-ben, többet használják a metakognitív módszert. Mit jelent ez lefordítva?

Elemzik a hallásértési feladat instrukcióit, aktiválják a szükséges folyamatokat, jósolnak (azaz találgatnak), és kiértékelik a használt módszer hatékonyságát. Nagyjából feltérképezik, hogy miről fog szólni a szöveg és adott téma szókincsét felelevenítik. Tudatosan állnak a szöveghez.

Előre terveznek, nem csak úgy hagyják, hogy megtörténjen velük a dolog és a listening megadja a kegyelemdöfést.

Nézzünk egy gyakorlati példát.

Tegyük fel, hogy a szöveged címe Life of Einstein, vagyis feltehetően a jó öreg Albert életéről szóló anyagot fogsz hallani. A lapon előtted a szöveg kivonatolt változata jó pár gap-pel (kihagyás) tarkítva.  Mit teszel ahelyett, hogy pánikrohamot kapnál és eldöntenéd, hogy egy szót sem fogsz érteni? Átolvasod, és megpróbálod kitalálni milyen szavak kerülnek az üres helyekre. Nyilván nem tudod szó szerint kitalálni. DE! Tippelhetsz, hogy főnév vagy ige kerül a gap-be, vagy mondjuk egy szám stb. Albert Einstein was a __________________ physicist. Ez a mondat önmagában is értelmes, tehát átgondolod, hogy mi lehet az a plusz információ, ami bekerülhet. Mivel a physicist főnév, lehet például egy azt kiegészítő jelző, mondjuk German vagy genius.  Az sem baj, ha a megoldás a popular, mert akkor is már arra áll az agyad, hogy jelzőt keresel és könnyebben kiszűröd.

Persze nem garantált így sem, hogy mindegyik válaszod helyes lesz, az is lehet, hogy helytelenül tippelsz, de még mindig nagyobb az esélyed mintha nem így tennél. 

És mit csinál még egy tudatos listeningező?

Kihasználja a holt időt!

Listeningezik házi munka közben, az orvosi rendelőben, edzés alatt, meg a villamoson is. Ez persze nem ugyanaz, mint leülni a számítógéphez és konkrét listening comprehension feladatokat megoldani (mert azt is csinálja ha nem is napi, de háromnapi rendszerességgel) viszont hozzászoktat a különböző akcentusokhoz, segít felismerni a korábban megtanult vagy megtanulandó szavakat és kiiktatja a már említett idegen és rémisztő érzést.

Lépésről lépésre halad!

Nem akar rögtön egy egész estés mozi filmet az utolsó betűig megérteni. Ez gyakran az anyanyelvieknek sem könnyű, mivel a színészi játék lehet túlzó, az intonáció halkabb vagy zenével átitatott. Azt is jól tudja, hogy ha már film, akkor nem magyar felirattal fogja nézni, mert az sajnos nem sokat javít a listening készségen, hanem először angol felirattal, majd később csak angolul, ugyanazt a filmet. Nem áll meg a „könnyű” listeningek-nél, emeli a nyelvi szintet. Többféle témájú filmet, videót, podcast-ot használ, mert tudja, hogy ha ugyanabban a szókincskörben mozog, egy idő után megáll a fejlődés. Vagyis a túl nehéz és a túl könnyű közötti, de még kihívást jelentő hanganyagot választja.

Fejleszti a szókincsét és sokat olvas!

Sokan készülnek úgy a vizsgára, hogy először írásbeliznek és addig a listening-et hanyagolják. Már többször említettem, hogy a nyelvi készségek szimbiózisban léteznek, tehát az olvasás fejleszti a hallásértésünket is például,mert vizuálisan azonosítja a korábban hallott szót és fordítva. A megtanult szókincs mennyiség meg persze egyenes arányban van a hallásértés sikerességének növekedésével.

Most már ugye te sem hiszed, hogy nincs érzéked a listeninghez és csak a füleden múlik? Tegyél egy próbát és számolj be a tapasztalataidról! A viszonthallásra!