Tanár úr KÉREM!

thankful_cake_dessert_sweet.jpgEgyszer azt mondta egy diákom: „Nekem nyelvvizsgázni olyan volt, mint megmászni a Mount Everestet és te voltál hozzá az oxigén.” Akkor még azt hittem, hogy a tanítást csak így lehet csinálni, hogy mi tanárok vagyunk az oxigén. Hát tévedtem.

Nem csak így lehet csinálni. Tanítani lehet úgy is, hogy csak a hibákat vesszük észre, lehet úgy, hogy megszégyenítünk, hogy hasonlítgatunk, lehet úgy, hogy nem oktatunk, hanem inkább kioktatunk, lehet kizárólag a tankönyvet tanítani és visszakérdezni azt az utolsó betűig, lehet magolásra sarkallni a diákokat önálló gondolkodás helyett, lehet elhitetni a diákkal, hogy ennél többre nem képes. Lehet, csak nem érdemes.

Nem érdemes, mert így nem építünk, hanem rombolunk és ártunk. Ártunk a kezét tördelő szülőnek, a rettegő, motiválatlan gyereknek, a kiégéssel és frusztrációval küzdő tanárnak, és nagyon, de nagyon sokat ártunk a már így is fullasztó ostobaságtól és érdektelenségtől szenvedő társadalomnak.

Kedves Kollégák! Egy vérből valók vagyunk, ugyanazon falka tagjai, de most, mint szülő szólok hozzátok, sőt kérlek benneteket, ne féljetek változtatni! Tudjuk, hogy nagyon nehéz a dolgotok, tudjuk, hogy a rendszer, amiben dolgoznotok kell nem mindig támogató, tudjuk, hogy ez a gyerek már nem az a gyerek, tudjuk, hogy mennyi kritikát kaptok nap mint nap. De mi történt veletek? Elfelejtettétek volna, hogy tiétek a világ egyik legjobb munkája? Pedig itt aztán tényleg jobbá lehet tenni a világot, itt lehet a legtöbbet adni és kapni. A rendszer lehet rossz, de ha valaki, hát akkor ti jobbá tehetitek, és nem kellenek hozzá nagy dolgok, csak néhány apróság.

Nem sok tanárt láttam eddig notesz nélkül (:)) úgyhogy kapjuk gyorsan elő és jegyezzük fel ezeket:

Tanár vagyok, tehát inspirálok.

Tanár vagyok, tehát nem hibákat keresek, hanem megoldásokat.

Tanár vagyok, tehát nem azt nézem, hogy a gyerek mit nem tud, hanem hogy mit tud.

Tanár vagyok, tehát figyelembe veszem a diákjaim személyiségét, és nem próbálom ugyanazt a „sapkát” ugyanúgy ráhúzni az összes, kezdetben még érdeklődő fejre.

Tanár vagyok, de ember is, aki hibázik, és ezt be is vallom, ha kell, ettől vagyok hiteles és ettől leszek jobb.

Tanár vagyok, tehát esélyt adok, többet és többször dicsérek.

Tanár vagyok, és ha azt tanítom, hogy tanulni kell és tanulni jó, akkor nekem is muszáj lesz. Lehet, hogy pont ebből a kis írásból.

Szóval legyen (not)eszetek, de főleg legyen szívetek!

 

Címkék: hiba, tanár